A cégkivonat főbb rovatainak értelmezése lépésről lépésre: melyik adat mit jelent?
Egy cégkivonat első pillantásra hosszú, számozott adatsornak tűnhet, pedig valójában egy vállalkozás legfontosabb, cégjegyzékben nyilvántartott aktuális adatait foglalja össze. Megtalálható benne többek között a cégnév, a székhely, a tevékenységi kör, a jegyzett tőke, a képviseletre jogosult személyek és az adószám.
A cégkivonat azonban nem pénzügyi átvilágítás, és nem mutat meg mindent egy vállalkozás múltjáról. Ahhoz, hogy üzleti ellenőrzéskor valóban hasznos legyen, tudni kell, melyik adat mit jelent, és melyik bejegyzésnél érdemes további ellenőrzést végezni.
Tartalomjegyzék
- Mi a cégkivonat?
- 1. Cégnév és cégjegyzékszám
- 2. Székhely, telephely és fióktelep
- 3. A létesítő okirat kelte
- 4. Főtevékenység és további tevékenységi körök
- 5. Jegyzett tőke
- 6. Képviselet módja: önálló vagy együttes
- 7. Képviseletre jogosult személyek
- 8. Adószám és statisztikai számjel
- Elég az adószámot megnézni a cégkivonatban?
- 9. Tagok és tulajdonosi adatok
- 10. Pénzforgalmi számlák és egyéb cégadatok
- 11. Mit jelent a változásbejegyzési eljárásra utaló záradék?
- 12. Bejegyzési időpont és a változás időpontja
- Mit nem tudunk meg önmagában egy cégkivonatból?
- Összefoglalás
- Gyakori kérdések
Mi a cégkivonat?
A cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tartalmazó céginformációs dokumentum. A cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény – közismert nevén Ctv. – különbséget tesz a cégkivonat, a cégmásolat és a cégbizonyítvány között.
Röviden:
- cégkivonat: a fennálló cégjegyzékadatokat tartalmazza;
- cégmásolat: a fennálló és a törölt adatokat egyaránt tartalmazza;
- cégbizonyítvány: meghatározott fennálló vagy törölt adatokat igazol, illetve annak hiányát is tanúsíthatja.
Ezért, ha kizárólag egy vállalkozás jelenlegi állapotára kíváncsi, általában a cégkivonat a megfelelő kiindulópont. Ha viszont cégtörténetet, korábbi ügyvezetőket, székhelyeket vagy más törölt adatokat is vizsgálna, cégmásolatra lehet szükség.
1. Cégnév és cégjegyzékszám
Az első ellenőrizendő adatok egyike a vállalkozás pontos neve és cégjegyzékszáma.
Mit jelent a cégnév?
A cégjegyzék a vállalkozás hivatalosan bejegyzett nevét tartalmazza. Szerződéskötés előtt érdemes ellenőrizni, hogy a szerződésen, számlán, ajánlaton vagy partneri dokumentumon szereplő cégnév valóban megfelel-e a nyilvántartásban található névnek.
Mit jelent a cégjegyzékszám?
A cégjegyzékszám a cég egyedi nyilvántartási azonosítója. A cég a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor kapja meg ezt az azonosítót.
Üzleti ellenőrzésnél ez megbízhatóbb azonosító lehet, mint önmagában a cégnév, hiszen egymáshoz hasonló nevű vállalkozások is működhetnek.
Gyakorlati tipp: partnerellenőrzéskor ne kizárólag cégnévre keressen. Egyeztesse legalább a cégjegyzékszámot és az adószámot is.
2. Székhely, telephely és fióktelep
A cégkivonatból megállapítható a cég bejegyzett székhelye, valamint – ha vannak – a telephelyei és fióktelepei. A fogalmak nem azonosak:
Székhely
A székhely a vállalkozás hivatalosan bejegyzett székhelycíme. A cégjegyzéknek ezt valamennyi cégnél tartalmaznia kell. Ha a központi ügyintézés helye ettől eltér, annak adata is szerepelhet a nyilvántartásban.
Telephely
A telephely a cég tevékenységének olyan tartós, önállósult üzleti vagy üzemi helye, amely a székhelytől eltérő helyen található.
Fióktelep
A fióktelep olyan telephely, amely más településen – bizonyos esetekben más országban – található, mint a cég székhelye. A telephelyeket és fióktelepeket a törvényi feltételek szerint fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
Példa: ha egy budapesti székhelyű vállalkozás Győrben állandó üzleti egységet működtet, az a cégjegyzékben fióktelepként jelenhet meg.
3. A létesítő okirat kelte
A cégkivonatban szerepelhet a társaság létesítő okiratának kelte is.
A létesítő okirat lehet például társasági szerződés, alapító okirat vagy – a megfelelő társasági forma esetén – alapszabály.
Az itt szereplő dátum önmagában még nem ad teljes képet a társaság történetéről. Ha arra kíváncsi, hogyan változott a társasági szerződés vagy a cég szerkezete az évek során, további cégiratok vagy a törölt adatokat is mutató cégmásolat vizsgálatára lehet szükség.
4. Főtevékenység és további tevékenységi körök
A cégjegyzék tartalmazza a vállalkozás főtevékenységét és további nyilvántartott tevékenységi köreit a hatályos statisztikai nómenklatúra szerinti megjelöléssel.
A főtevékenység azt a tevékenységet jelöli, amelyet a vállalkozás fő gazdasági tevékenységeként tartanak nyilván.
Partnerellenőrzésnél érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozás nyilvántartott tevékenysége összhangban áll-e azzal a szolgáltatással vagy termékkel, amelyet kínál.
Fontos azonban, hogy egy tevékenységi kör cégjegyzékben való szereplése nem jelenti automatikusan azt, hogy minden esetleg szükséges hatósági engedéllyel vagy szakmai jogosultsággal is rendelkezik a vállalkozás. Engedélyköteles tevékenységnél az illetékes hatóság vagy külön nyilvántartás ellenőrzése is szükséges lehet.
5. Jegyzett tőke
A cégkivonat egyik fontos pénzügyi jellegű adata a jegyzett tőke, ezért a cégjegyzék valamennyi cégnél tartalmazza a jegyzett tőkére vonatkozó adatot.
A jegyzett tőke azonban nem azonos:
- a vállalkozás aktuális bankszámlaegyenlegével;
- a cég vagyonával;
- az éves árbevételével;
- a saját tőkével;
- vagy a vállalkozás fizetőképességével.
Ezért például egy magas jegyzett tőke önmagában nem bizonyítja, hogy a vállalkozás jelenleg pénzügyileg stabil. A gazdasági helyzet értékeléséhez a közzétett éves beszámoló adatait is vizsgálni kell.
6. Képviselet módja: önálló vagy együttes
Partnerellenőrzéskor különösen fontos rovat a cégjegyzés és képviselet módja.
A cégjegyzés lehet többek között:
- önálló: az adott képviselő önállóan jogosult a cég képviseletére;
- együttes: a képviselethez a nyilvántartás szerinti másik jogosult közreműködése is szükséges.
A Ctv. szerint a cégjegyzék tartalmazza a képviselet módját és a képviseletre jogosultak adatait. A jogszabály azt is szabályozza, hogy a cégjegyzés önálló vagy együttes lehet.
Miért lényeges ez szerződéskötéskor?
Tegyük fel, hogy két ügyvezető együttes cégjegyzésre jogosult. Ebben az esetben érdemes különösen körültekintően ellenőrizni, hogy a társaság nevében aláírt dokumentum megfelel-e a nyilvántartott képviseleti módnak.
7. Képviseletre jogosult személyek
A cégkivonatból megállapítható, hogy kik jogosultak a vállalkozás képviseletére.A cégjegyzékben a képviseletre jogosult személy mellett többek között szerepelhet:
- neve;
- tisztsége;
- képviseleti jogviszonyának kezdete;
- határozott idő esetén annak vége;
- képviseletének módja.
A nyilvántartás azt a tényt is feltüntetheti, hogy a képviselő közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját benyújtották.
Fontos különbség: a cégkivonatban ennek ténye szerepelhet. Maga az aláírási címpéldány vagy aláírás-minta külön dokumentum.
8. Adószám és statisztikai számjel
A cég azonosításában az adószám szintén alapvető szerepet játszik. A cégbíróság elektronikus úton szerzi be az illetékes szervezetektől többek között a cég adószámát és statisztikai számjelét, amelyek ezt követően bekerülnek a cégjegyzékbe.
Elég az adószámot megnézni a cégkivonatban?
Komolyabb üzleti ellenőrzésnél nem feltétlenül. Az adózással kapcsolatos egyes aktuális információk ellenőrzésére a NAV saját adatbázisai szolgálnak. A NAV például külön lekérdezési lehetőségeket biztosít többek között az áfaalanyok, a végrehajtás alatt álló adózók és a köztartozásmentes adózók vizsgálatához.
Ezért a cégkivonat és a NAV-adószám-ellenőrzés egymást kiegészítő eszközök, nem egymás helyettesítői.
9. Tagok és tulajdonosi adatok
A cégformától függően a cégkivonat tagokra, részvényesekre vagy más tulajdonosi szereplőkre vonatkozó adatokat is tartalmazhat. Ezek értelmezésekor különösen fontos figyelembe venni a társasági formát, mert egy kft., egy bt. és egy részvénytársaság cégjegyzéki adatstruktúrája nem minden tekintetben azonos.
Ha üzleti átvilágítás céljából vizsgálja a társaságot, érdemes azt is ellenőrizni, hogy a nyilvántartott tag más gazdasági társaság-e, illetve milyen vállalkozási kapcsolatok azonosíthatók.
A cégkivonat azonban önmagában nem minden esetben alkalmas egy teljes tulajdonosi struktúra vagy tényleges tulajdonosi lánc feltárására.
10. Pénzforgalmi számlák és egyéb cégadatok
A cégjegyzékben az adott cégtől és cégformától függően számos további adat szerepelhet. Ilyen lehet például egyes pénzforgalmi számlákra, közösségi adószámra, könyvvizsgálóra vagy más, jogszabály alapján nyilvántartandó körülményre vonatkozó információ.
Nem minden cégkivonat teljesen ugyanolyan hosszú. A megjelenő rovatok köre függhet a társasági formától és attól is, hogy az adott vállalkozás esetében mely cégjegyzéki adatok relevánsak.
11. Mit jelent a változásbejegyzési eljárásra utaló záradék?
Ez az egyik legfontosabb rész, amely felett könnyű átsiklani. A Ctv. előírja, hogy a cégkivonaton fel kell tüntetni, ha az abban szereplő cégadatokat érintő változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is jelezni kell, hogy mely adatot érinti. Ez gyakorlatban azt jelentheti, hogy a jelenleg látható adat hamarosan változhat.
Példa: a cég új ügyvezető bejegyzését kérte, de a változásbejegyzési eljárás még nem zárult le.
Nagyobb értékű szerződés előtt ezért nem célszerű kizárólag azt megvizsgálni, hogy „ki van írva ügyvezetőként”. A folyamatban lévő változásokat jelző információkat is át kell tekinteni.
12. Bejegyzési időpont és a változás időpontja
A cégkivonat egyes adatai mellett dátumokat is találhatunk. A törvény szerint a cégkivonatban az egyes adatok mellett az adat bejegyzésének időpontját is fel kell tüntetni. A cégjegyzék ezen túl a cégadatok változásának időpontját is nyilvántartja, ez azért lényeges, mert a dátumok segítségével láthatóvá válhat például, hogy egy ügyvezető vagy székhelyadat mennyire friss.
Mit nem tudunk meg önmagában egy cégkivonatból?
A cégkivonat nagyon fontos kiindulópont, de nem teljes körű cégátvilágítás. Önmagában nem alkalmas például arra, hogy teljes bizonyossággal megállapítsuk:
- a vállalkozás aktuális fizetőképességét;
- fennálló összes tartozását;
- jövőbeni üzleti teljesítményét;
- szerződéses kötelezettségeit;
- teljes cégtörténetét;
- valamennyi hatósági engedélyének meglétét.
A pénzügyi helyzethez beszámolók, bizonyos adózási információkhoz NAV-adatbázisok, a korábbi cégjegyzékadatok vizsgálatához pedig cégmásolat vagy más céginformáció lehet szükséges.
Összefoglalás
A cégkivonat értelmezése jóval többet jelent annál, mint hogy ellenőrizzük egy vállalkozás nevét és címét. Egy megfelelően átnézett cégkivonatból gyorsan megállapítható többek között:
- melyik vállalkozással állunk kapcsolatban;
- hol található a bejegyzett székhelye;
- milyen tevékenységeket tartanak nyilván nála;
- ki jogosult képviselni;
- milyen módon gyakorolható a képviselet;
- mekkora a jegyzett tőke;
- és folyamatban van-e valamely adat megváltoztatása.
Üzleti partner ellenőrzésekor azonban érdemes a cégkivonatot nem önmagában, hanem más hivatalos adatforrásokkal együtt értékelni.
A CégTaláló segítségével gyorsan áttekinthetők a vállalkozások legfontosabb cégadatai, így egyszerűbben elvégezhető egy leendő vagy meglévő üzleti partner első ellenőrzése.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a cégkivonat és a cégmásolat között?
A cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tartalmazza, míg a cégmásolat a fennálló és a törölt adatokat egyaránt. Emiatt egy vállalkozás korábbi cégadatait, például korábbi bejegyzéseit vizsgálva a cégmásolat lehet informatívabb.
A cégkivonatból kiderül, hogy ki írhat alá a cég nevében?
A cégkivonatból megismerhető a nyilvántartott képviseletre jogosult személy és a képviselet módja. Különösen fontos ellenőrizni, hogy a képviselet önálló vagy együttes.
Honnan tudható, hogy hamarosan változik egy cégadat?
A cégkivonaton szereplő záradéknak jeleznie kell, ha az abban szereplő cégadatot érintő változásbejegyzési eljárás folyamatban van, és azt is, mely adatot érinti.